Gyere, elmagyarázom! Avagy érthetően a daganatellenes terápiákról, gyógyszerész szemmel

Mit, miért? Az alapok

Normális körülmények között a testünket felépítő sejtek növekednek és osztódnak, hogy a szervezet szükségleteit el tudják látni. Amikor a sejtek elöregednek vagy károsodnak, elpusztulnak, és helyüket új sejtek veszik át.
Néha ez a folyamat felborul, és a rendellenes, károsodott sejtek akkor is szaporodnak, növekednek, amikor erre nem lenne szükség. Ezek a sejtek daganatokat képezhetnek a test bármely részén. El is vándorolhatnak a test egy másik részébe, ezáltal képezve áttétet.

A daganat elleni gyógyszeres kezelések széles palettán mozognak és dinamikusan fejlődnek. A műtétekkel és sugárterápiás eljárásokkal együtt képezik az onkológiai betegellátás gerincét.

  • Célzott terápia – olyan kezelés ami azokat a fehérjéket támadja meg amik a sejt osztódását, növekedését szabályozzák ( monoklonális antitesteknek hívjuk vagy kis molekulájú szereknek).
  • Immunterápia – ez a kezelés az immunrendszert segíti abban hogy legyőzze a daganatot, segít észrevenni a “furcsa” “megnagyobbodott” rossz sejteket és azokat elpusztítja, az immunreakciókban természetesen résztvevő fehérvérsejteket aktiválja, illetve segíti.
  • Hormonális terápia – ezt azokban az esetekben tudjuk használni amikor a daganat hormonokat használ a növekedéséhez (pl: mellrákban, prosztatarákban), és mi ezeket a hormonokat megvonjuk a sejtektől (nem engedjük „táplálékhoz”).
  • Kemoterápia – ez a fajta kezelés használja a köztudatban elterjedt gyógyszereket arra, hogy megállítsa a gyorsan osztódó sejteket, sejtnövekedést és ezáltal megölje azokat.

Ahhoz hogy megértsük hogyan hatnak az onkológiai ellátásban használt molekulák, nézzük meg mi van a sejtben és mi történik ott. Legtöbb esetben genetikai hiba okozza a rákot. A gének az öröklődés alapvető egységei. A gének hosszú, tömörült DNS szálakon helyezkednek el. Sejtosztódás során elengedhetetlen a genetikai anyagunk megduplázódása, ez a folyamat pedig bár szigorúan szabályozott- hibáknak fokozottan kitett. Ezen folyamat során létrejövő hibás DNS anyagú sejteket nevezzük rákos sejteknek, amelyek több tulajdonsgában is eltérnek egészséges társaiktól, ilyen a kontrollálatlan növekedés, áttétképzés, hosszabb élettartam, immunrendszer kikerülése. Ezt azért fontos, hogy megértsük, mert legtöbb kezelésünk a DNS-re hat, azt bolygatja, károsítja hogy ne tudjon újabb káros sejt létrejönni. Ebben a cikkben részletesen az immunterápiát és a kemoterápiát fogjuk érinteni.

Immunterápia

Milyen típusai lehetnek?

⦁Immunellenőrzőpont-gátlók – feloldják az immunrendszer fékeit, ezáltal az immunrendszer erőteljesebben reagál a daganatos sejtekre. Például: Ipilimumab, Nivolumab, Pembrolizumab, Atezolizumab, Durvalumab. Ezek a hétköznapi gyakorlatban leggyakrabban használt készítmények.
⦁ T-sejt transzfer terápia
⦁ Kezelési oltások – ugyancsak a szervezet immunrendszerét felhasználva felismeri és elpusztítja a bizonyos daganatos sejteket
⦁ Immunrendszer modulátorok – citokinek-fehérjék amik fehévérsejtekből állnak, pl onko BCG – gyengített baktérium amit a húgyhólyag daganat kezelésére használunk.

Az immunterápia is okoz mellékhatásokat, mert a felerősített immunrendszer az egészséges sejteket és szöveteket is megtámadhatja, mint például:
⦁ helyi bőr reakciók – fájdalom, gyulladás, pirosodott bőr, viszketés, kiütések
⦁ megfázás szerű tünetek – láz, gyengeség, álmosság, szédülés, hányinger, hányás, ízületi fájdalom, fejfájás
⦁ fertőzések
⦁ hasmenés
⦁ szervi gyulladások (májgyulladás, tüdőgyulladás, vese problémák)
⦁ duzzadtság – ödéma (folyadékkal feltelés)
⦁ autoimmun pajzsmirigy gyulladás

Kemoterápia

A kemoterápiák családja sok különböző hatású gyógyszert foglal magába. Ezeket nevezhetjük a daganatellenes terápia legrégebbi, legközismertebb formáinak.

⦁ Alkilező szerek a sejtek DNS-éhez kötődve károsítják azt , így gátolva a sejtosztódást, növekedést. Például:
Ciklofoszfamid, Ifoszfamid, Cisplatin, Oxaliplatin, Carboplatin (platinum származékok)
⦁ Antimetabolitok – a DNS természetes építőköveit utánozzák és ezáltal gátolják a DNS szintézist így a sejt nem tud osztódni. Például: 5-Fluorouracil, Capecitabin, Gemcitabin, Metotrexát, Pemetrexed.
⦁ Topoizomeráz gátlók – gátolják a topoizomeráz enzimeket amelyek a DNS -szálak szétválasztásához szükségesek a DNS replikáció során, így a sejt nem tudja a DNS-t lemásolni. Például: Irinotecan, Topotecan, Etoposide.
⦁ Daganatellenes antibiotikumok – daganatos sejtek DNS-ének működését zavarják meg bizonyos enzimek gátlásával
Jelentős szívkárosodást vagy tüdőkárosodást okozhatnak magas dózisban, ezért élethosszig tartó dóziskorlátot határoznak meg (mennyit kaphat egy személy élete során). Például:Epirubicin, Doxorubicin, Bleomicin.
⦁ Növényi alkaloidák és mitózisgátlók – megakadályozzák a sejtosztódást. Például: Docetaxel, Cabazitaxel, Paclitaxel, nab-Paclitaxel, Vinblastine, Vincristin, Vinorelbin

Bogács Emőke- Gyógyszerész
Szerző: Bogács Emőke, gyógyszerész
A kemoterápia a gyorsan szaporodó, burjánzó sejteket támadja, de ezek lehetnek egészséges sejtek is, pl a szájüreget, beleket bélelő sejtek, vagy a haj növekedéséért felelős sejtek. 

Leggyakoribb mellékhatások: hányinger, hányás, szájszárazság, ízérzés zavara, étvágytalanság, hasmenés, gyengeség, hajhullás, hasmenés – székrekedés.
A csontvelősejtek is érintettek – ezek a vérképző sejtek, emiatt gyakori a vérzékenység, fertőzésekre való hajlam, vérszegénység.
Egy másik gyakoribb mellékhatás a kéz-láb szindróma, bőrreakció a tenyereken és a talpakon: bőrpirosodás, gyulladás, bizsergés, fájdalom (5-fluorouracil, capecitabin, gemcitabin, bevacizumab). Kerülni kell a túl forró vizet, szoros ruhákat, urea alapú krémek (10% urea ) használata segíthet a bőr hidratálásában és szteroidos krémek az égető, gyulladt érzésben. Bőrt lehűtő kesztyűk, zoknik is igénybe vehetőek.
Perifériás neuropátia esetében, amikor zsibbadás vagy bizsergés érződik a kezekben, lábakban,a kezelőorvos tud gyógyszeres segítséget nyújtani.
Egyes kemoterápiás szerek fényérzékenységet is okoznak, amire fontos figyelni (napvédő krémek használata, kalap).
Szexuális és termékenységi problémák esetében is kezelőorvosa vagy terapeuta segítségét ajánlott kérni.
A fáradtság bármelyik kezelés mellékhatása lehet, és a pihenés is nehéz fájdalom esetén, viszont ami ennek ellenére is ajánlott még ha furcsán is hangzik de a fizikai aktivitás, mozgás nagyon fontos és nagyon sokat tud segíteni – séta, gyaloglás, jóga.

Érdekességek, hasznos információk

Miért kell több ideig (1-2 napig folyamatosan) alkalmazni az 5 fluorouracilt ?


Az 5-Fluorouracilnak rövid a vérben töltött időtartama (úgyn.felezési ideje) ezért ha egy injekciót adnánk be pár perc alatt a felére csökkenne a mennyiségünk és nem lenne elég hatékony. Ugyanakkor az 5 FU a sejtosztódás csak egy bizonyos szakaszában hat ( amit S fázisnak nevezünk). Így ha 24-48 órán folyamatosan biztosítjuk hogy a vérben jelen legyen ez a gyógyszer akkor sokkal valószínűbb hogy képes lesz megakadályozni a sejtosztódást

⦁ Miért fájdalmas ha az epirubicin kiszivárog a vénán kívüli részre, a szövetekbe (extravazáció) ?

Általában akkor történik ilyen ha az erek, vénák túl vékonyak / törékenyek, ha elmozdult a tű vagy eldugult a katéter. Az epirubicin és hasonló kémiai szerkezetű barátai erős szövetpusztító, hólyagképző szerek. Ezek az egészséges bőr, zsír vagy izomsejteket is megtámadják, erősen begyullasztva az őket körülvevő idegvégződéseket, amik fájdalmat okoznak.
Az epirubicin, doxorubicin, vinorelbin, vincristin tartoznak a legveszélyesebb csoportba, amik a szövet elhalását is okozhatják. A második veszélyes csoport irritációt, gyulladást és hámlást okozhat (cisplatin, oxaliplatin, paclitaxel, docetaxel). Irritáló hatásúak lehetnek a carboplatin, etoposide, 5-fluorouracil, topotecan amik fájdalmat, gyulladást vagy égő érzést okozhatnak. Vannak semleges hatásúak is, amik a véna melletti szövetekbe szivárogva nem okoznak fájdalmat: ciklofoszfamid, rituximab, nivolumab.

⦁ Miért okoznak bizonyos kezelések hajhullást?

Mivel a kemoterápiás szerek a gyorsan osztódó sejteket pusztítják el, amik a bőrben, hajban, körömben is jelen vannak. Számos bőrgyógyászati mellékhatást okoznak, megszüntetik a hajhagymák aktivitását és a haj növekedésének leállásához és a hajszálak kihullásához vezetnek.
Paclitaxel, Carboplatin, Endoxan (ciklofoszfamid), Doxorubicin, Vincristin.
A hajhullás a kemoterápia következtében a 5-15 nap múlva alakul ki és csak átmeneti, mivel a kezelés befejezése után 3-6 hónap között újra nőni kezd a haj. Az új haj színe az eredetitől eltérő lehet. A hajhullás mellett más testszőrzet is kihullhat.

⦁ Miért tartanak bizonyos kezelések rövid ideig míg mások több órán keresztül?

Általánosan a kezelések 10-30 perctől kezdve egészen több órán keresztül tarthatnak. Ha valaki először kap egy kezelést akkor azt hosszabb ideig engedik,ezáltal is csökkentve az allergiás reakciók és akár más mellékhatások súlyosságát. Bizonyos kezelések rövid idő alatt is biztonságosan alkalmazhatóak míg mások pl a rituximab esetén 6-8 óra is szükséges, azért hogy megelőzzék a B-sejtek ( immunrendszer részei) gyors pusztulása által kiváltott súlyos, életveszélyes infúziós reakciókat.

⦁ Miért nem ajánlott a kezelések alatt magas dózisú antioxidánsokat (C,A,E vitamin) , immunerősítőket, étrendkiegészítőket használni?

Az oxidatív stressz a szervezetben található instabil oxigénmolekulák, az úgynevezett szabad gyökök valamint a kedvező hatású antioxidánsok közötti egyensúly felborulása.
Amikor a szabad gyökök túl gyorsan felhalmozódnak, károsíthatják a sejteket, a zsírokat (lipideket) és a DNS-t, ami hosszú távon különböző egészségügyi problémák kialakulásához vezethet (többek között daganatok kialakulásához is).
Ugyanakkor a szabad gyökök magas szintje citotoxikus hatású, ezáltal segítve a daganatos sejtek elpusztítását, és bizonyos
kemoterápiás gyógyszerek is okoznak oxidatív stresszt, ezáltal is kifejtve daganatellenes hatásukat.
Az antioxidánsok többféle mechanizmuson keresztül befolyásolják a daganatok biológiáját, és bár az N-acetil-cisztein (NAC), a C-vitamin és az E-vitamin, bizonyos körülmények között jelentősen elősegíthetik a daganat növekedését és áttétképződését, más esetekben terápiás potenciált is mutatnak (leukémia, limfóma).
Éppen ezért a komplex és kontextusfüggő hatás miatt nem ajánlott ezeket nagy dózisban magunktól használni a kezelések ideje alatt!
A növényi alapú étrend kiegészítőket sem ajánlott használni, mivel nincsenek rá kutatások, bizonyítékok hogy segítenének a gyógyulásban, viszont mellékhatásaik és interakcióik vannak más gyógyszerekkel.

Azonban ezekhez fordulhatunk a kezelések után, esetleg ha több hetes szünet van két kezelés között akkor azalatt is. Vitaminhiány esetén ha a kezelőorvos ajánlja a pótlást, azt szükséges kijavítani.

Források:

https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/types/
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11554936/
https://www.mdanderson.org/cancerwise/10-chemotherapy-tips-from-cancer-patients-who-ve-been-there.h00-159303834.html
https://u-szeged.hu/szakk/onko/daganatos-betegsegek/kemoterapia
https://my.clevelandclinic.org/health/articles/10257-chemotherapy-side-effects
https://link.springer.com/article/10.1038/s44321-025-00269-5
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7439808/
https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/cam/patient/dietary-interactions-pdq

……………………………………………………………………………………………………..

Szerző: Bogács Emőke, gyógyszerész.