Interjúalanyomat majdnem tíz éve ismertem meg, akkor még egyetemistaként vett részt a Vasárnap által szervezett média- és ifitalálkozón. Azóta már egy kisfiú édesanyja, rezidens onkológus, aki aktív, tevékeny, és sok egészséggel kapcsolatos projektben vesz részt. Emberközelben dr. Balázs Boglárka.

Mesélj arról, hol nőttél fel, honnan a vallásos kötődés?

Balánbányán nőttem fel, egy Isten háta mögötti kis bányászvárosban, édesapám a bányában volt mérnök. Nekem azóta is ez a város a legszebb hely a földkerekségen, pedig már évek óta elköltöztünk. Néha, amikor már nem bírok a honvággyal, akkor visszalátogatok egy-egy séta erejéig. Sosem volt könnyű az élet ebben a kisvárosban, amely gyakorlatilag egy zsákutca Gyergyószentmiklós és Csíkszereda között, de a nehéz körülmények megedzették az itteni magyarságot, és ebből a karcos, dacos kitartásból szerencsére nekem is jutott. Ennek, valamint szüleim és tanáraim kitartó támogatásának köszönhetem, hogy többé-kevésbé sikeresen teljesítettem az élet elém gördített kihívásait. Alapszemléletem ezen idő alatt inkább profán volt, gyakran bocsátkoztam vitákba hittantanáraimmal, és szkeptikusan tekintettem mindenre, amihez több hit kell, mint tudomány. Ez nem sokat változott, habár azóta egyrészt találkoztam olyanokkal, akiknek hitről szóló tanításain szó szerint csüngtem és lenyűgöztek, másrészt, ahogy telt az idő, és szépen, lassan nőtt be a fejem lágya, az élet egyre többször bizonyította, hogy hit nélkül mit sem ér.

A teljes riportot elolvashatod ITT.